Ebben a cikkben egy olyan témára szeretnék fényt deríteni, ami sokak számára lehet hasznos, mégpedig nem mást, mint hogy hogyan számoljuk ki a rönkök köbméterét.

Ez a tudás különösen jól jöhet, ha építkezés, tűzifa vásárlás vagy akár a saját erdőnk gazdálkodása során szeretnénk pontosan tudni, mennyi faanyaggal rendelkezünk.

Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, megígérem, hogy közvetlen és érthető stílusban, lépésről lépésre végignézzük a számításokat, hogy bárki képes legyen megbirkózni vele.

Kezdjük az alapoknál! A köbméter a térfogat mértékegysége, ami azt mutatja, mennyi anyag fér el egy kocka alakú térben, melynek minden oldala egy méter hosszú.

A rönkök esetében ez segít megérteni, mennyi faanyagot tartalmaznak, csak a számítási képlet picit más.

A rönk köbméterének kiszámítása alapvetően két lépésből áll: a rönk hosszának és átmérőjének méréséből, majd ezek alapján a térfogat kiszámításából.

Fontos!

Lombos fák esetében az átmérőt a rönk közepén kell mérni.

Fenyő félék esetében pedig a csúcs oldali átmérőt vesszük alapul, azaz a kisebbik méretet.

(Egyébként a mért méretet krétával fel szokták írni a rönk bütü metszetére, végére, hogy később könnyeben lehessen összeírni a szállítmányokat.)

1. Lépés: Mérjük meg a rönköt

– Hossz: Mérjük meg a rönk hosszát méterben. Jele: M

– Átmérő: Az átmérőt centiméterben mérjük. Jele: d

2. Lépés: Számoljuk ki a térfogatot

Az egyszerűség kedvéért használjunk egy alap képletet: Térfogat = (d/2)² x π x M. Itt az átmérőt méterben kell érteni, tehát ha centiméterben mértük, osszuk el százzal a méterbe történő átváltáshoz.

Ne feledjük, hogy a mázsa nem csupán egy mértékegység volt, hanem egyfajta „közös nyelv”, ami elősegítette az emberek közötti kommunikációt és összetartozást. Az egyszerűsége és egyértelműsége révén a társadalom minden rétegének könnyen érthető és alkalmazható volt.

Bár a mázsa ma már nem része a mindennapi életünknek a globalizált világban, fontos emlékeznünk arra, hogy ez a mértékegység hozzájárult az emberiség fejlődéséhez. A 100 kg-os egység még mindig fontos, bár már más formában és más mértékegységekkel összefüggésben.

Most nézzünk néhány példát, hogy jobban megértsük, hogyan működik ez a számítás a gyakorlatban.

Példa 1: Az alapok

Tegyük fel, van egy rönkünk, amelynek hossza 4 méter, átmérője pedig 50 cm. Ebben az esetben az átmérő 0,5 méter. A térfogat számítása így néz ki: Térfogat = (0,5/2)² x 3,14 x 4 = 0,785 m³

Példa 2: Kisebb rönk

Van egy 2 méter hosszú rönkünk, 30 cm átmérővel. Az átmérő itt 0,3 méter. A számítás: Térfogat = (0,3/2)² x 3,14 x 2 = 0,142 m³

Példa 3: Nagyobb rönk

Egy 6 méter hosszú rönk, 70 cm átmérővel. Az átmérő ebben az esetben 0,7 méter. A térfogat számítása: Térfogat = (0,7/2)² x 3,14 x 6 = 2,308 m³

Példa 4: Több rönk együttes számítása

Ha több rönkünk van, egyszerűen csak számoljuk ki mindegyikük térfogatát, majd adjuk össze őket. Tegyük fel, van három rönkünk, mindegyik 3 méter hosszú és 40 cm átmérővel. Az egyes rönkök térfogata Térfogat = (0,4/2)² x 3,14 x 3 = 0,377 m³, és mivel három ilyen rönkünk van, megszorozzuk az eredményt hárommal.

Példa 5: Szabálytalan formájú rönkök

Szabálytalan formájú rönkök esetén a szabály az az, hogy vagy a legkisebb átmérőjét használjuk a számításhoz, vagy átlagoljuk a méreteket 3-4 mért pont alapján.

• Mindig használjunk minőségi mérőeszközöket a lehető legpontosabb mérés érdekében.
• A számítások során vegyük figyelembe a rönkök formáját és esetleges szabálytalanságait.
• A térfogat számítása nagyszerű módja annak, hogy átfogó képet kapjunk a rendelkezésre álló faanyagról, de ne felejtsük el, hogy a tényleges hasznosítható mennyiség valamivel kevesebb lehet a rönk formája és minősége miatt.

Ha sokat kell köböznünk akkor érdemes lehet egy úgynevezett köböző könyvet beszereznünk, amit az erdészek és a fűrésztelepek használnak. (De kár innét is le tudjuk tölteni.)Ebben a könyvben már különböző táblázatokban ki vannak számítva az átmérők és a rönk hosszok alapján csoportosítva a rönkök köbtartalmai.

Reméljük, hogy ez az útmutató segített tisztább képet kapni a rönk köbméter számítás alapjairól és gyakorlati alkalmazásáról. Legyen szó építkezésről, tűzifa vásárlásról vagy erdőgazdálkodásról, ezek a tudnivalók minden helyzetben hasznosak lehetnek.

Ne felejtsük el, a gyakorlat teszi a mestert, így minél többet foglalkozunk ezzel a számítással, annál könnyebbé és természetesebbé válik a használata.

Egy korábbi cikkben írtam az erdei köbméter számításának, mérésének módjáról, érdemes elolvasni azoknak akik komolyabban beleásnák magukat a témába.

A Wiképidiáról kicsi érdekesség még…

Köszönöm a figyelmet!

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani barátaiddal vagy hozzászólásban megírni a véleményedet.

És ha szeretnél még hasonló tanácsokat olvasni, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre és Likeolj minket a Facebookon!