Erdei köbméter

Erdei köbméter, tüzifa
Erdei köbméter, tüzifa

Bizonyára már Ön is sokat hallott erről a kifejezésről, hogy erdei köbméter.

A pontos meghatározása a wikipédia szerint:

Erdei köbméter: A tüzelőanyagként használt fa, a tűzifa mennyiségét a kereskedelemben kétféle módon szokás mérni: tömege alapján mázsában, vagy térfogata alapján erdei köbméterben. Egy mázsa (jele: q) = 100 kg, de fontos tudni, hogy a fa tömege nagyon erősen függ a nedvességtartalmától, ezért leggyakrabban élőnedves (vágás után 2-4 hét kb. nyers fa) fára vonatkozik. A tűzifa térfogatának mérésekor az okoz nehézséget, hogy az a fűrészárutól eltérően szabálytalan formájú, nem lehet úgy összerakni, hogy a teret kitöltse. Az erdei köbméter emiatt gyakorlatilag legtöbbször 1,7 köbmétert, 1×1×1,7 métert jelent, ami például 1 méteres hosszra vágott fából 1,7 méter magasra rakott sarang 1 méter hosszan. Ez megfelel nagyjából 10-12 q élőnedves keményfának.”

Erdei köbméter, tüzifa

Hogy valósul meg ez a gyakorlatban?!

Viszont, mivel sokan nincsenek tisztában a jelentésével, nagyon sok átverésre ad lehetőséget a rosszhiszemű kereskedők részéről. Akik szerencsére egyre kevesebben vannak.

Lehet, hogy önnel vagy a környezetében valakivel már megesett ilyen erdei köbméteres átverés, vagy úgynevezett mocsári akácos történet. Amikkel a „leleményes” kereskedők próbálnak ügyeskedni, megkárosítani a vásárlókat.

Ebben a cikkben az erdei köbméterrel kapcsolatos tévhiteket szeretném tisztázni, illetve még néhány szorosan kapcsolódó témáról rántjuk le a leplet.

Erdei köbméter, tüzifa

Amikor tűzifát veszünk, egyik legjellemzőbb mértékegység a köbméter, a másik a mázsa.

Melyiknél mire figyeljünk?

Ha mázsára veszünk tűzifát, akkor érdemes megnézni, mennyire friss a vágás. Mert a frissen vágott fa egyrészről rosszabb hatásfokkal ég, mivel a hőenergia egy része a fa száradására megy el.

Másrészről rengeteg vizet is veszünk, tehát miután kiszárad a fa, akkor jönnek rá sokan, hogy egy csomó pénzt kifizettek feleslegesen a vízért. Így már nem is olyan olcsó az így vásárolt tűzifa.

Ez erdei köbméter számítása:

Az erdei köbméter azért nem egyezik meg a hagyományos matematikai 1x1x1-es köbméterrel, mivel a fa metszetéből adódóan (ami ugye körszerű) keletkeznek úgynevezett kitöltetlen részek a köbméterben.

Ennek a kitöltetlenségi tényezőnek köszönhetően meg kell, hogy növeljük az értéket 0,7-el. Ez az érték hosszú évek tapasztalatai alapján és különböző számítási módszereken alapul, és ezt az értéket hivatalosan is elfogadottnak tekintik.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a farönköket 1 m hosszúra vágják a kitermelés során és 1,7 m (egész pontosan 1,68 m, de a kerekítése elfogadott hivatalosan) magasan úgynevezett sarangba rakják össze. Ilyenkor már csak a sarang hosszát kell lemérni és már meg is kapjuk, hogy hány erdei köbméter a vásárolt fa mennyiségünk.

Erdei köbméter, tüzifa

Ugyanakkor a hasogatott fát nem erdei köbméterben szokás elszámolni, itt kezd érdekesebb lenni a dolog. Hanem legtöbbször mázsában, vagy kalodában, esetleg zsákolva lehet hozzájutni.

A legnehezebben meghatározható mennyiség az ömlesztett tűzifa. Ebben az esetben legtöbbször csak mázsára tudunk vásárolni, amit az eladó telephelyén jó esetben le lehet mérni. Ilyenkor jön a képbe, hogy mennyire száraz az a fa, amit megvásárolunk. Itt ugyanis nagyon sokat lehet trükközni.

Bárhogyan is döntünk, és akárhonnan is vásároljunk tűzifát, előtte mindenképpen legyünk tisztában a mértékegységekkel. Biztos módszer nincs, hogy az ember elkerülje a lehúzásokat, azon kívül, hogy az élet becsületes kereskedővel sodor össze. Nagyon sok múlik a fafajon, a nedvességtartalmon, hogy rönkfa-e vagy hasogatott tűzifa.

Érdemes az eladóval még az elején tisztázni az elszámolás egységeit, a későbbi félreértések elkerülése érdekében. Utólag mindenki okos, szokták volt mondani, viszont előre okosnak lenni mindenképpen kifizetődőbb!

Köszönöm a figyelmet!

Ha tetszett a cikk, és szeretnél még hasonló tanácsokat olvasni, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre és Likeolj minket a Facebookon!

10 Comments on "Erdei köbméter"

  1. szajkó istván | 2018-05-01 at 15:41 | Válasz

    Hogy kell kiszámolni az erdei köbméterét a fának,ha teherautón hozzák? pl: platóhossza: 3.6m,a fa 1m-es,magassága:1,2m. Üdv:István

    • Albertus Balázs | 2018-05-18 at 18:55 | Válasz

      Kedves István!

      A következőképpen kell kiszámolni, először is össze kell szorozni a dimenziókat méterben, majd elosztani az erdei köbméter kitöltési hányadosával.
      Azaz számokban:
      3,6m x 1m x 1,2m = 4,32m3 ez a térfogata és ebből számoljuk az erdei köbmétert 4,23m3/1,7=2,54m3
      Tehát a példában leszállított fa mennyisége 2,54m3 erdei köbméter.

  2. Balázs Attila | 2019-02-01 at 20:45 | Válasz

    Tisztelt Albertus Úr!

    Mi a helyzet az erdei m3-ben árult, de konyhakész, hasogatott tűzifával? Ennél mennyi a szorzó?
    Most hoztak nekem így tüzelőt, amit összeraktam két kupacba. Az egyik 2,8×1,9×0,75 m-es, míg a másik 2,2×~1×1,75 m-es. Ez durván 7,8 lég-köbméternyi térfogat. de vajon mennyi erdei m3?

    Köszönettel: Balázs Attila

    • Albertus Balázs | 2019-03-31 at 09:11 | Válasz

      Kedves Attila!

      Az ön által mért és kiszámolt légköbmétert el kell osztani 1,68-al.
      Így megkapjuk erdei köbméterben a végeredményt:
      7,8/1,7=4,59m3
      Tehát esetünkben 4,59m3 erdei köbméter.
      A készre hasogatás miatt viszont nagyságrendileg egy 10%-os térfogatcsökkenéssel még kell számolni. Mivel jobban összepasszolnak a fahasábok egymással.
      Ezért 4,59×1,1=5,05m3 erdei köbméterben meghatározva.
      De sajnos az ilyen jellegű fakereskedések nem evvel fognak számolni, még a kedvünkért sem!

  3. Costin Draghia | 2019-02-10 at 08:57 | Válasz

    Jo napot!
    Szeretnem tudni hogy kel kiszamintani meterban egy ol fat.
    Eloreis koszonom szepen!

    • Albertus Balázs | 2019-03-31 at 10:19 | Válasz

      Üdvözlöm!
      Igazából az öl az hosszmérték.
      Amerikából származó mértékegység, hazánkban hivatalosan már az 1700-as évek óta nem használatos.
      1 öl=1,89648384 m-nek felel meg.
      Még itthon ismert bécsi ölként is.

  4. Jó napot engem az érdekelne hogyan kell ki számolni a m3 ha az oszlopokban van a fa…? Példa… 14cm átméröje , és 220cm hossza…

  5. Chikány Béla | 2019-07-19 at 10:52 | Válasz

    Kedves Balázs!

    Mint írja, “Az erdei köbméter emiatt gyakorlatilag legtöbbször 1,7 köbmétert, 1×1×1,7 métert jelent, ami például 1 méteres hosszra vágott fából 1,7 méter magasra rakott sarang 1 méter hosszan.”

    Tegyük hozzá, hogy ez csak azért ennyi, mert a fa közt levegő van!
    Valójában ez egy kb m3 színfát jelent.

    Nos egy kissé sokallom azt a 12 mázsát-t.
    Gondolja csak el!
    Egy m3 víz ezer liter, azaz ezer kg!!!
    Na már most hogy úszna a vízen a fa, ha nehezebb lenne annál?
    De még a tíz mázsát is sokallom, mert még akkor sem úszna a vízen, hanem a víz alatt lebegne mint a búvár.

    De érvekkel, meggyőzhető vagyok.
    Üdvözlettel: Chikány Béla

    • Albertus Balázs | 2019-09-01 at 10:53 | Válasz

      Kedves Béla!

      Valóban levegő van közte, azért is írtam kitöltési tényezőnek.

      Egyébként fafaj és nedvességtartalom függő a kemény lombos fafajok általában 600-1200 Kg/m3 között helyezkednek el. De a 600-at általában a szárított vagy légszáraz keményfa éri el.
      Aminek az esélye, hogy egy fakereskedésben találkozunk eléggé kevés, sőt inkább 0. Ott általában sokkal jobban pörgetik a dolgokat, nem tárolják a fát hogy tudjon száradni, mert nincs elegendő helyük.
      Olyan esetek is előfordulnak, hogy locsolják a tűzifát hasogatás után, hogy ne tudjon kiszáradni, mert akkor kevesebb pénzt lehet beszedni a súlya után.
      Ebből kifolyólag a legrosszabb lehetőség súlyra venni a tűzifát. A legkevesebb kockázat a köbméterre vásárolt tűzifánál van.

      Mellékkel egy videót, nem minden fa úszik:
      https://www.youtube.com/watch?v=6XAJyj9Au6Y
      A víz alatt lebegésnek pedig eléggé kevés az esélye. 🙂

      Üdvözlettel: Balázs

Leave a comment

Your email address will not be published.


*