A pontos meghatározása a wikipédia szerint:

„Erdei köbméter: A tüzelőanyagként használt fa, a tűzifa mennyiségét a kereskedelemben kétféle módon szokás mérni: tömege alapján mázsában, vagy térfogata alapján erdei köbméterben. Egy mázsa (jele: q) = 100 kg, de fontos tudni, hogy a fa tömege nagyon erősen függ a nedvességtartalmától, ezért leggyakrabban élőnedves (vágás után 2-4 hét kb. nyers fa) fára vonatkozik. A tűzifa térfogatának mérésekor az okoz nehézséget, hogy az a fűrészárutól eltérően szabálytalan formájú, nem lehet úgy összerakni, hogy a teret kitöltse. Az erdei köbméter emiatt gyakorlatilag legtöbbször 1,7 köbmétert, 1×1×1,7 métert jelent, ami például 1 méteres hosszra vágott fából 1,7 méter magasra rakott sarang 1 méter hosszan. Ez megfelel nagyjából 10-12 q élőnedves keményfának.”

Viszont, mivel sokan nincsenek tisztában a jelentésével, nagyon sok átverésre ad lehetőséget a rosszhiszemű kereskedők részéről. Akik szerencsére egyre kevesebben vannak.

Lehet, hogy önnel vagy a környezetében valakivel már megesett ilyen erdei köbméteres átverés, vagy úgynevezett mocsári akácos történet. Amikkel a „leleményes” kereskedők próbálnak ügyeskedni, megkárosítani a vásárlókat.

Ebben a cikkben az erdei köbméterrel kapcsolatos tévhiteket szeretném tisztázni, illetve még néhány szorosan kapcsolódó témáról rántjuk le a leplet.

Amikor tűzifát veszünk, egyik legjellemzőbb mértékegység a köbméter, a másik a mázsa.

Melyiknél mire figyeljünk?

Ha mázsára veszünk tűzifát, akkor érdemes megnézni, mennyire friss a vágás. Mert a frissen vágott fa egyrészről rosszabb hatásfokkal ég, mivel a hőenergia egy része a fa száradására megy el.

Másrészről rengeteg vizet is veszünk, tehát miután kiszárad a fa, akkor jönnek rá sokan, hogy egy csomó pénzt kifizettek feleslegesen a vízért. Így már nem is olyan olcsó az így vásárolt tűzifa.

Az erdei köbméter azért nem egyezik meg a hagyományos matematikai 1x1x1-es köbméterrel, mivel a fa metszetéből adódóan (ami ugye körszerű) keletkeznek úgynevezett kitöltetlen részek a köbméterben.

Ennek a kitöltetlenségi tényezőnek köszönhetően meg kell, hogy növeljük az értéket 0,7-el. Ez az érték hosszú évek tapasztalatai alapján és különböző számítási módszereken alapul, és ezt az értéket hivatalosan is elfogadottnak tekintik.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a farönköket 1 m hosszúra vágják a kitermelés során és 1,7 m (egész pontosan 1,68 m, de a kerekítése elfogadott hivatalosan) magasan úgynevezett sarangba rakják össze. Ilyenkor már csak a sarang hosszát kell lemérni és már meg is kapjuk, hogy hány erdei köbméter a vásárolt fa mennyiségünk.

Ugyanakkor a hasogatott fát nem erdei köbméterben szokás elszámolni, itt kezd érdekesebb lenni a dolog. Hanem legtöbbször mázsában, vagy kalodában, esetleg zsákolva lehet hozzájutni.

A legnehezebben meghatározható mennyiség az ömlesztett tűzifa. Ebben az esetben legtöbbször csak mázsára tudunk vásárolni, amit az eladó telephelyén jó esetben le lehet mérni. Ilyenkor jön a képbe, hogy mennyire száraz az a fa, amit megvásárolunk. Itt ugyanis nagyon sokat lehet trükközni.

Bárhogyan is döntünk, és akárhonnan is vásároljunk tűzifát, előtte mindenképpen legyünk tisztában a mértékegységekkel. Biztos módszer nincs, hogy az ember elkerülje a lehúzásokat, azon kívül, hogy az élet becsületes kereskedővel sodor össze. Nagyon sok múlik a fafajon, a nedvességtartalmon, hogy rönkfa-e vagy hasogatott tűzifa.

Érdemes az eladóval még az elején tisztázni az elszámolás egységeit, a későbbi félreértések elkerülése érdekében. Utólag mindenki okos, szokták volt mondani, viszont előre okosnak lenni mindenképpen kifizetődőbb!

Köszönöm a figyelmet!

Ha tetszett a cikk, és szeretnél még hasonló tanácsokat olvasni, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre és Likeolj minket a Facebookon!