Amikor lakást vásárolunk, eladunk vagy csak egyszerűen újra akarjuk rendezni a terünket, gyakran szembesülünk a négyzetméter-számítás kihívásaival.

De ne aggódjunk, nem kell mérnöki diplomával rendelkeznünk ahhoz, hogy megértsük, hogyan is álljunk hozzá.

Cikkünk célja, hogy közérthető, gyakorlatias útmutatást nyújtson ebben a témában, néhány egyszerű példán keresztül.

Elsőként tisztázzuk, miért is olyan fontos a pontos négyzetméter-számítás. A lakás vagy ház mérete, azaz a négyzetmétere, közvetlenül befolyásolja az ingatlan piaci értékét.

De nem csak eladáskor jöhet szóba; a helyes méret megállapítása nélkülözhetetlen a lakásbiztosítások, felújítási tervek vagy akár a bútorok elrendezése során is.

A négyzetméter-számításhoz nincs szükségünk másra, mint egy mérőszalagra és egy kis matematikai tudásra, esetleg számológépre. A legtöbb esetben a lakások és szobák alaprajza téglalap vagy négyzet alakú, így a számításhoz a hosszúság és a szélesség mérése elegendő.

Ezeket a mértékeket szorozzuk össze, és megkapjuk a területet négyzetméterben.

1. Egyszerű szoba mérete

Képzeljünk el egy 4 méter hosszú és 3 méter széles szobát. A négyzetméter-számítás ebben az esetben egyszerű: 4m x 3m = 12m. Tehát a szoba területe 12 négyzetméter.

2. L-alakú nappali

Ha a helyiség alakja nem szabályos, például L-alakú, akkor osszuk fel a területet kisebb téglalapokra vagy négyzetekre, mérjük meg és számoljuk ki külön-külön a területeket, majd adjuk össze őket. Tegyük fel, hogy az L-alakú nappali egyik része 5 méter hosszú és 4 méter széles, míg a másik része 2 méter hosszú és 3 méter széles. Az első rész területe 5m x 4m = 20m, a másodiké 2m x 3m = 6m, tehát az összterület 20m + 6m = 26m.

3. Konyha és étkező egy légtérben

Gondoljunk egy 6 méter hosszú és 3 méter széles, egy légtérben lévő konyha-étkező kombinációra. A terület kiszámítása itt is hasonlóan egyszerű: 6m x 3m = 18m.

4. Téglalap alakú erkély

Egy 3 méter hosszú és 1,5 méter széles erkély esetében a számítás: 3m x 1,5m = 4,5m.

• Ha a szobák nem szabályos alakúak, használjunk papírt és ceruzát, hogy felvázoljuk a helyiségek alaprajzát. Ez segíthet abban, hogy vizuálisan is megértsük, hogyan oszthatjuk fel a teret a könnyebb számítás érdekében.
• Amikor mérjük a helyiségek méretét, ne felejtsük el figyelembe venni a kiemelkedéseket vagy beépített elemeket, mint például a kandalló vagy a beépített szekrények. Ezek csökkenthetik a hasznosítható terület nagyságát.
• Ne feledkezzünk meg a magasságról sem, különösen akkor, ha pl. padlástér beépítésről van szó, ahol a magasság változó lehet. Bár ez nem befolyásolja közvetlenül a négyzetméter-számítást, fontos tényező lehet a terület hasznosíthatóságának megítélésében, és a lakásbiztosításoknál ahol 1,7 m alatti magasságot nem veszik figyelembe általában, de ez biztosítófüggő.

A lakás vagy szoba méretének pontos meghatározása nemcsak a piaci érték megállapításánál játszik kulcsszerepet, hanem a belső tér optimalizálásánál is.

Reméljük, útmutatónk segített tisztázni, hogyan végezhetjük el ezt a számítást egyszerűen és hatékonyan, saját kezűleg.

Legyen szó akár egy egyszerű szoba, akár egy összetettebb elrendezésű lakás területének meghatározásáról, a lényeg a pontos mérésekben és a megfelelő számításokban rejlik.

Itt van egy korábbi cikkünk a m² azaz a négyzetméterszámítás rejtelmeiről.

A Wiképidiáról kicsi érdekesség még…

Köszönöm a figyelmet!

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani barátaiddal vagy hozzászólásban megírni a véleményedet.

És ha szeretnél még hasonló tanácsokat olvasni, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre és Likeolj minket a Facebookon!