A kerület mérése sokszor felmerül a mindennapi életben, és gyakran elkél egy kis segítség ahhoz, hogy pontosan megértsük, mit is jelent ez a fogalom. Ha valaha is kíváncsiak voltunk rá, hogyan lehet kiszámítani egy téglalap vagy éppen egy kör kerületét, ez a cikk nekünk szól.

Összefoglaljuk a kerület mérése alapjait, és megmutatunk néhány gyakorlati példát, hogy a számításokat könnyen alkalmazhassuk a valóságban.

Egyszerűen fogalmazva, a kerület egy alakzat teljes külső hossza. Képzeljük el, hogy egy formát körbesétálunk: amint visszaérünk az indulási pontra, a megtett út a kerület. Vagy gondoljunk egy kertre, amelyet körbe kell keríteni. Itt a kerítés hossza lesz az, amit kerületként számolunk ki.

A kerület kiszámítása alakzatok szerint változik. Míg a négyzet és a téglalap esetében könnyen megtalálható képletekkel dolgozhatunk, addig egy körnél már speciális képletre lesz szükségünk. Nézzük meg ezeket lépésről lépésre!

1. Négyzet kerülete

A négyzet kerülete egyszerűen a négy oldal hosszának összege. Mivel minden oldala egyforma, a képlet a következő:

• Képlet: K = 4 × a

Itt az „a” az egyik oldal hossza. Például, ha egy négyzet oldala 5 cm hosszú, akkor a kerület: K = 4 × 5 = 20 cm.

2. Téglalap kerülete

A téglalap esetében két hosszú és két rövid oldallal számolunk. A képlet tehát kicsit bonyolultabb:

• Képlet: K = 2 × (a + b)

Itt az „a” a téglalap egyik oldalának, míg a „b” a másik oldalának hossza. Tegyük fel, hogy van egy 8 cm hosszú és 3 cm széles téglalapunk. A kerülete így alakul: K = 2 × (8 + 3) = 2 × 11 = 22 cm.

3. Kör kerülete

A kör esetében már más képletet használunk, amelyhez a „pi” érték is kell (kb. 3,14159). A kör kerületének képlete:

• Képlet: K = 2 × r × π

Ahol „r” a kör sugara. Például, ha a sugár 4 cm, a kerület így számítható: K = 2 × 4 × 3,14 ≈ 25,12 cm.

4. Háromszög kerülete

A háromszög esetében egyszerűen csak összeadjuk az oldalak hosszát:

• Képlet: K = a + b + c

Itt „a”, „b” és „c” a háromszög oldalainak hossza. Ha egy háromszög oldalai 3 cm, 4 cm és 5 cm hosszúak, akkor a kerület: K = 3 + 4 + 5 = 12 cm.

Példa 1: Kerti kerítés számítása

Képzeljük el, hogy van egy 10 méter hosszú és 6 méter széles téglalap alakú kertünk, és kerítést szeretnénk köré. Mennyi kerítésre van szükségünk?

A téglalap kerülete alapján a képlet: K = 2 × (a + b). Tehát: K = 2 × (10 + 6) = 2 × 16 = 32 méter.

Így 32 méternyi kerítést kell vásárolnunk, hogy körbekerítsük a kertet.

Példa 2: Fali dekoráció kör alakú képkerethez

Egy kerek képkeretet szeretnénk dekorálni, amelynek sugara 15 cm. Mekkora anyagra van szükség, ha teljesen körbe akarjuk vonni a keretet?

A kör kerületét a K = 2 × r × π képlettel számítjuk. Tehát: K = 2 × 15 × 3,14 ≈ 94,2 cm.

Ez azt jelenti, hogy nagyjából 94,2 cm hosszú anyagra van szükségünk a keret dekorálásához.

Példa 3: Négyzet alapú asztal szegélyezése

Van egy 1 méter oldalhosszúságú négyzet alapú asztalunk, amelynek szélét szeretnénk szegélyezni. Mekkora szegélyanyag szükséges?

Mivel a négyzet minden oldala egyforma, a kerület: K = 4 × a. Az eredmény: K = 4 × 1 = 4 méter.

Tehát összesen 4 méternyi szegélyanyag elegendő lesz az asztal körbeszegéséhez.

Példa 4: Háromszög alakú kert

Tegyük fel, hogy egy háromszög alakú kertet kell körbekerítenünk, amelynek oldalai 5 méter, 7 méter és 9 méter hosszúak. Mennyi kerítés szükséges?

A háromszög kerületét a K = a + b + c képlettel számítjuk ki. Tehát: K = 5 + 7 + 9 = 21 méter.

Így 21 méternyi kerítés elegendő a háromszög alakú kert körbekerítéséhez.

Példa 5: Kör alakú medence

Van egy kör alakú medencénk, amelynek átmérője 8 méter. A medence szélén egy korlátot szeretnénk elhelyezni. Mekkora legyen a korlát hossza?

Először is, a sugár felét jelenti az átmérőnek, azaz 4 métert. A kerület képlete alapján: K = 2 × r × π. Számoljunk: K = 2 × 4 × 3,14 ≈ 25,12 méter.

Ezért a korláthoz körülbelül 25,12 méter anyagra lesz szükségünk.

A kerület kiszámítása számos hétköznapi helyzetben hasznos lehet. Ha valamilyen tárgyat körbe szeretnénk rakni valamivel (például dekorációval, szalaggal), a kerület segít meghatározni a szükséges anyag hosszát. Építkezéskor vagy kertrendezésnél pedig pontosan meg tudjuk határozni, hogy mennyi kerítés, szegély vagy burkolat szükséges.

1. Mérjünk pontosan! – Ha a méréseink nem pontosak, a kerület számítása is téves lehet. Használjunk mérőszalagot, és mérjük meg többször a kívánt oldalt.
2. Kerekítsünk, ha szükséges. – Főleg kör alakú tárgyaknál a „pi” miatt nem mindig kapunk pontos egész számot. Ilyen esetben hasznos lehet az eredményt kerekíteni, ha egy kicsivel több vagy kevesebb anyag is megfelelő.
3. Jegyezzük fel a méreteket. – Ha több tárgyat is meg szeretnénk mérni, mindig írjuk fel az adatokat, így nem kell újra mérni.
4. Gyakoroljuk a számításokat! – A kerület kiszámítása egyszerű képleteken alapul, amelyeket könnyen memorizálhatunk. Egy kis gyakorlással akár fejből is gyorsan ki tudjuk számolni a különböző formák kerületét.

A kerület mérése egyszerű matematikai művelet, amelyet bármikor alkalmazhatunk a mindennapjaink során. Nemcsak az iskolai tanulmányaink során hasznos, hanem az életben is számos területen segítségünkre lehet, legyen szó kertrendezésről, barkácsolásról vagy akár egy dekoráció elkészítéséről.

A cikkben bemutatott példákon keresztül reméljük, mindenki számára könnyen érthetővé válik, hogyan számítható ki a kerület különböző formák esetében.

Most, hogy megismertük az alapokat, bátran próbáljuk ki a kerület mérését, akár a saját otthonunkban található tárgyakon!

Ha pedig még maradnál kicsit, akkor egy-két korábbi cikkünket tudom ajánlani:

A négyzetméter számítás rejtelmei!

A köbméter számítás rejtelmei!

Méter vagy folyóméter? Így használjuk őket helyesen!

Egy köbméter víz hány liter víz

A Wiképidiáról kicsi érdekesség még…

Köszönöm a figyelmet!

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani barátaiddal vagy hozzászólásban megírni a véleményedet.

És ha szeretnél még hasonló tanácsokat olvasni, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre és Likeolj minket a Facebookon!