Kis érdekesség az elején a Wikipédiáról a négyzetméter témakörben:

„A négyzetméter a terület (származtatott) mértékegysége az SI rendszerben. Jele: m² (az SI szerint), de helytelenül a lakóingatlanok hirdetésében az nm rövidítés is előfordul.

A négyzetméter meghatározása a következő: az 1 méter oldalhosszúságú négyzet területe…”

Azt vettem észre már a nálunk tanuló diákoknál is, hogy alapvető problémáik vannak a számítási feladatokkal. Amikor kikerülnek az általános iskolából, nincsenek azzal tisztában, hogy mire tudják használni az ott megtanult számítási feladatokat.

Magyarul mi az, amit a valós életben is tudnak használni és a mindennapi életben fontos szerepet tölt be. És szépen lassan kikopik a tudás a fejükből.

Az iskolai példákban megtanulják hogyan kell kiszámolni a négyzetmétert, köbmétert, folyómétert, másodfokú egyenletet megoldani, viszont valós példákkal amit alkalmazni tudnak majd a későbbiekben nagyon kevés diák ismerkedik meg. És ezért nem csak a diákoknak hanem nagyon sok felnőtt embernek is problémát okoznak a hétköznapi életben a különböző számítások.

Most ebben a bejegyzésben a négyzetméter kiszámítását szeretném bemutatni, illetve hogy a négyzetméter számítást milyen hétköznapi dolgoknál kell, hogy alkalmazzuk. Beszélhetünk egy sima lakásfelújításról ahol például mondjuk fürdőszoba burkolásához használt csempék mennyiségét kell meghatározni. Akár festésről is beszélhetünk, hogy egy adott falfelület négyzetméterét hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi festéket vegyünk, amivel le tudjuk festeni. Akkor azt már nem is említve, hogy ha például mondjuk két rétegben kell lefesteni az adott fal felületet az nagyon sok embert meg tud zavarni.

Négyzetméter számítás például még akkor is jól jöhet amikor egy fóliasátort takaró fóliával be kell vonni, hogy ahhoz hány négyzetméter fóliát kell vennünk.

Hogyha már az építkezésnél maradunk annak a meghatározása, hogy egy adott tető felületre hány négyzetméter tetőcserép kell. Ennek a kiszámolása is igen kemény feladat lehet, ha az ember nincs tisztában a négyzetméter számítás alaptörvényeivel.

Négyzetméter számítás például a faiparos szakmában előfordulhat még bútorlapok szabásánál vagy akár bármilyen lapok szabásánál, illetve felületkezelő anyagok számításai is négyzetméter alapon történik.

Mielőtt nagyon belemerülnénk a témában a négyzetméter ( m2 ) számítás két alap értékből tevődik össze, van egy szélességünk, illetve van egy mélységünk vagy nevezhetjük hosszúságnak, magasságnak. Ebből a két értékből, illetve ennek a két értéknek a szorzatából jön ki a négyzetméter.

Ugye itt is mint minden más számításnál alapkövetelmény hogy az a két érték azonos mértékegységben legyen megadva. Mivel négyzetmétert fogunk számolni ezért már a művelet megkezdése előtt érdemes mindig átváltani méterbe, így tudjuk meghatározni a négyzetmétert.

A számítás módja nagyon egyszerű. A két értéket össze kell szorozni egymással, így kapjuk meg hogy az adott felület hány négyzetméter. Ezt a négyzetméter számítást nevezhetjük más néven területszámításnak is.

Következőképpen megnézzük, hogy hogyan kell alkalmazni ezt a módszert a való életben. Az alapterület lehet több fajta geometriai forma is.

Egyébként a legtöbb számítási, mérési lépés azonos az összes alakzatnál:

Legelső lépésként mérjük le a felület két oldalát, érdemes a fal mentén mérni, hogy a mérésünk egyenes legyen, mivel ha srégen mérünk, akkor nagyobb lesz a szám amit mérünk.

Majd jegyezzük fel a mért adatokat, lehetőleg azonos mértékegységben mérjünk. Legjobb ha cm-ben mérünk és a mérés befejeztével átváltjuk méterbe 100cm az 1 méter. (osztjuk 100-al) Így könnyeben kapjuk meg a felület négyzetméterét m2, és nem utána kell átváltani a négyzetcentimétert cm2. (ha esetleg elfelejtettük volna, akkor a váltószám 10000)

A két számot összeszorozzuk, így kapjuk meg a négyzetmétert… (hosszúság x szélesség = terület)

Nézzünk egy konkrét példát:

Van egy 345 cm széles és 567 cm hosszú szobánk amit szeretnénk lejárólapztatni.

Ennek a szobának a járólapszükségletét az alábbiak szerint határozzuk meg.

Először átváltjuk a mértékegységeket méterbe: (345cm=3,45m) (567cm =5,67m)

Aztán az így kapott számokat összeszorozzuk egymással 3,45×5,67=19,5615m²

Tehát ehhez a szobához kerekítve 20m² járólapra lesz szükségünk.

Egyébként ne feledkezzünk meg ha például festéshez számolunk felületet, akkor általában 2 rétegben szoktak festeni. Tehát a végeredményt szorozzuk meg kettővel. De általában, ha anyagot vásárolunk legyen szó festékről, tapétáról vagy járólapról érdemes ráhagyással számolni, mivel festékből is előfordulhat, hogy többet szív be a fal. Egy 10%-ot rátartani, magyarul a kapott végeredményt megszorozni 1,1-gyel.

Ha pedig még maradnál egy kicsit, akkor egy-két korábbi cikkünket tudom ajánlani:

Lakásterület számítás zseniálisan egyszerűen: A teljes útmutató

Csempeszámítás mestere: Így lesz elég a felületre!

Tetőterület számítás: Az útmutató, amire mindig is vágytál!

Köszönöm a figyelmet!

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani barátaiddal vagy hozzászólásban megírni a véleményedet.

És ha szeretnél még hasonló tanácsokat olvasni, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre és Likeolj minket a Facebookon!