Amikor fűtési rendszert választunk vagy egyszerűen csak a meglévőt szeretnénk optimalizálni, gyakran felmerül a kérdés: vajon hány légköbmétert képes egyetlen kilowatt (kW) felfűteni? Ez egy olyan kérdés, amit mindannyian felteszünk, különösen, amikor az energiatakarékosságra és költségcsökkentésre törekszünk.

Ahhoz, hogy erre választ kapjunk, több tényezőt is figyelembe kell vennünk. Az épület szigetelése, a külső hőmérséklet, a belső komfortfokozat, és természetesen a fűtési rendszer típusa is mind befolyásolja ezt az értéket.

De ne aggódjunk!

Nézzük meg egyszerűen, hogy általában mire számíthatunk!

Először tisztázzuk, hogy mit is jelent pontosan az, hogy 1 kW. A kilowatt a teljesítmény mértékegysége, amely azt mutatja meg, hogy egy adott rendszer mennyi hőt képes leadni. 1 kilowatt az energia leadásának sebességét jelenti, azaz 1 kW energiát felhasználva 3600 kJ hőt termelünk óránként.

Ez az alap, amiből kiindulunk, de hogy pontosan mennyi légköbmétert tudunk vele fűteni, az több tényezőtől függ.

Általánosságban elmondható, hogy jól szigetelt lakóterekben, normál belmagasság mellett (2,5-3 méter) 1 kW teljesítmény kb. 25-30 légköbméter felfűtésére elegendő. Ez azt jelenti, hogy egy 30 négyzetméteres, normál belmagasságú szobát körülbelül 2-2,5 kW-tal tudunk kellemesen melegen tartani.

Azonban ez az érték változhat, ha például rosszabb a szigetelés, nagyobb a belmagasság vagy ha extrém hideg van odakint. Nézzük meg, milyen gyakorlati példák adódhatnak!

1. Egy jól szigetelt nappali

Tegyük fel, hogy egy 20 négyzetméteres nappalink van, ami 2,8 méter magas. Ennek légköbmétere egyszerűen kiszámítható:
20 m² * 2,8 m = 56 légköbméter.

Ha a szigetelés jó, és a külső hőmérséklet nem esik nagyon alacsonyra, akkor körülbelül 2 kW-os fűtés szükséges ennek a helyiségnek a befűtéséhez.

2. Egy rosszul szigetelt tetőtér

Ha egy 25 négyzetméteres tetőtérben lakunk, ahol a szigetelés nem megfelelő, és a belmagasság kicsit nagyobb, mondjuk 3 méter, akkor:
25 m² * 3 m = 75 légköbméter.

A gyengébb szigetelés miatt több hőt vesztünk, így itt legalább 3-4 kW teljesítményű fűtésre lesz szükség, hogy kellemes meleget érjünk el.

3. Egy nagy belmagasságú régi lakás

Régi bérházakban gyakran előfordul, hogy a belmagasság meghaladja a 3,5 métert is. Tegyük fel, hogy egy 40 négyzetméteres helyiségben lakunk, ahol a belmagasság 3,5 méter.
40 m² * 3,5 m = 140 légköbméter.

Mivel a légköbméter itt jóval több, mint egy átlagos lakásban, körülbelül 5-6 kW teljesítményű fűtőtestre lesz szükség, hogy ezt a helyiséget megfelelően befűtsük.

4. Egy modern, jól szigetelt ház

Egy modern, új építésű házban, ahol a legmodernebb szigetelési technikákat használták, sokkal kevesebb energia szükséges a fűtéshez. Ha egy 30 négyzetméteres szobánk van 2,5 méteres belmagassággal:
30 m² * 2,5 m = 75 légköbméter.

Mivel a szigetelés kiváló, egy mindössze 2-2,5 kW-os fűtőtest is elég lehet, hogy az egész szobát kellemes hőmérsékletre fűtse.

5. Egy családi ház teljes fűtése

Ha egy 100 négyzetméteres családi házunk van, és átlagosan 2,8 méteres belmagasság, akkor a teljes fűtendő légköbméter:
100 m² * 2,8 m = 280 légköbméter.

Általánosságban elmondható, hogy ilyen ház esetében kb. 10-12 kW-os fűtési teljesítmény szükséges, ha a szigetelés megfelelő és az ablakok is jó minőségűek.

A légköbméter és a kilowatt kapcsolatát számos tényező befolyásolja, ezeket fontos figyelembe venni, ha pontosan meg akarjuk becsülni, hogy mennyi energiára lesz szükségünk:

• Szigetelés: A jól szigetelt helyiségek kevesebb energiát igényelnek. A régi, gyengén szigetelt épületekben viszont jelentősen több hőveszteség léphet fel.
• Nyílászárók: A korszerű, hőszigetelt ablakok sokat javítanak az energiahatékonyságon, míg a régi, huzatos ablakok miatt több energia szükséges a fűtéshez.
• Külső hőmérséklet: Minél hidegebb van odakint, annál több energiára lesz szükség a belső terek melegen tartásához. Egy kemény tél során akár meg is duplázódhat a szükséges teljesítmény.
• Belmagasság: Minél nagyobb a belmagasság, annál több levegőt kell felfűteni, ami nagyobb teljesítményt igényel.
• Fűtési rendszer hatékonysága: A modern fűtési rendszerek, mint például a kondenzációs kazánok vagy a hőszivattyúk, sokkal hatékonyabbak lehetnek, mint a régebbi berendezések, így kevesebb energiával több légköbmétert tudunk fűteni.

Ha pontosan szeretnénk kiszámolni, hogy hány kilowatt fűtési teljesítményre van szükségünk, akkor a légköbmétert szorozzuk meg azzal az értékkel, ami a helyiség hőveszteségét mutatja meg.

Általános esetben egy jól szigetelt épület esetén ez az érték 30-40 W/m³, míg gyengén szigetelt épületeknél akár 60-80 W/m³ is lehet.

Például egy 100 légköbméteres helyiség esetén, ha az épület jól szigetelt, akkor:
100 m³ * 35 W = 3500 W, vagyis 3,5 kW szükséges a fűtéshez.

Ahhoz, hogy tudjuk, hány légköbmétert fűt be 1 kW, számos tényezőt figyelembe kell vennünk. Általánosságban elmondható, hogy 1 kW jól szigetelt lakótérben 25-30 légköbmétert képes felfűteni, de ez az érték változhat a szigetelés, a belmagasság és a külső hőmérséklet függvényében.

Fontos, hogy a megfelelő fűtési rendszert válasszuk, mert így nemcsak komfortosabbá tehetjük otthonunkat, de pénzt is spórolhatunk a fűtésszámlán.

Ha pedig még maradnál kicsit, akkor egy-két korábbi cikkünket tudom ajánlani:

Sarang: Az erdők rejtett kincsei

Erdei köbméter és tűzifa: Hogyan kerülje el az átverést

Tűzifa vásárlás okosan: Útmutató a szórt köbméter rejtélyeihez

1 kaloda fa hány mázsa? Így számolj hatékonyan a tűzifával a fűtési szezonra!

A Wiképidiáról kicsi érdekesség még…

Köszönöm a figyelmet!

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani barátaiddal vagy hozzászólásban megírni a véleményedet.

És ha szeretnél még hasonló tanácsokat olvasni, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre és Likeolj minket a Facebookon!