A cikk frissült!!! Most már a megoldást is be tudjuk mutatni… Nálunk már megvalósult.

Most egy rendkívül aktuális és sokakat érintő témával szeretnék foglalkozni, ami nem más, mint a 2024 januárjától életbe lépő új víz- és csatornadíj rendelet, amely különösen a vállalkozók és a közületek számára hoz magával komoly anyagi terheket.

A rendelet értelmében nem csak az elhasznált vízmennyiség után kell fizetnünk, hanem egy új, alapdíj jellegű költség is megjelenik a számlánkon, ami a vízbekötés átmérőjétől függ.

Ez a változás sajnos számunkra, vállalkozóknak, egy újabb nehézséget jelent a már így is bonyolult gazdasági környezetben.

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint 2024-től kezdődően az átfolyási átmérő, azaz a bejövő vízcső mérete alapján kell alapdíjat fizetni, függetlenül attól, hogy ténylegesen mennyi vizet használunk el.

Ez azt jelenti, hogy még ha egy csepp vizet sem fogyasztunk egy hónapban, a csillagászati összegű alapdíjat így is meg kell fizetnünk.

Lent betettem egy képet, hogy a saját cégem példáján keresztül szemléltetni tudjam: 3 köbméter vízfogyasztás után kaptunk egy 192.571.- forintos számlát, aminek döntő része, pontosan 188.054.- forint, az alapdíjra vonatkozott.

És még a „hab” a ráadás ezen a fent számlán, hogy a jogszabály 2024. január 1-től lépett hatályba, de sikerült 2023.12.19-2024-01-20-ig kiszámlázni egy teljes havi víz és szennyvíz elvezetési alapdíjat.

Magyarán megmondva jogtalanul kérnek a 2023-as évre visszamenőlegesen 13 napnyi alapdíjat!

Itt lent pedig egy tavaly év végi számla látható amin 6 m3 volt az aktuális havi fogyasztásunk.

Az sem volt elég, hogy 2024-töl már a víz és csatornadíj köbméterarányos azaz fogyasztásarányos díja is több mint a duplájára nőt, ez már önmagában egy elég nagy kiadás lett volna mindenki számára.

Ez a gyakorlat komoly dilemmát vet fel a vízfogyasztás csökkentésének kérdésében. Hiszen hiába takarékoskodunk, az alapdíj összege változatlan marad.

Ez különösen igazságtalan azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek minimális vízfogyasztással rendelkeznek, vagy éppen egyáltalán nem használnak vizet, de be van vezetve a víz mondjuk a telekhatárra.

Tudomásom van például olyan vállalkozásról akik csak raktározási tevékenységet folytatnak egy régi raktárépületben. Egyáltalán nem használnak vizet, mégis megkapták és minden hónapban kapni fogják az alapdíjakat tartalmazó számlákat.

Most, hogy megkezdődött a 2024-es év, a vállalkozások sorra kapják kézhez a januári számlákat, és sokan közülünk csak most szembesülnek ezzel a sokkoló valósággal.

Különösen azok a telephelyek vannak nehéz helyzetben, ahol régebbi nagyobb átmérővel rendelkező bekötések vannak, vagy ahol például tűzcsap miatt indokolt a nagyobb méretű bejövő vízvezeték, hiszen a jogszabályok értelmében nagyobb átmérőt kell alkalmazni, ami automatikusan magasabb alapdíjat jelent.

De az is nagyon érdekes hogy a bejövő vízvezeték méretét veszik alapul a csatorna alapdíj megállapítására, holott az szinte mindenhol azonos méretű.

A rendelet hatásai messzemenő következményekkel bírnak a magyar vállalkozásokra nézve. Sokan úgy érzik, ez a díjszabás kivérezteti őket, ellehetetleníti a működésüket, ezt a jelen díjszabásokkal termék árakkal nem lehet kigazdálkodni.

Az új vízdíjrendszer nem csak a vállalkozásokat terheli meg, hanem közvetetten az egész magyar gazdaságra kihat, hiszen a magasabb költségek áthárítása a termékek árában elkerülhetetlen, ami általános áremelkedést okozhat a piacon.

Csatoltam egy képet a Magyar közlönyben megjelent díjakról. Ezen nagyon jól és egyértelműen látszik minden.

A legigazságosabb megoldás az lenne, ha az alapdíj megálapításánál nem kizárólag a bekötési átmérőt, hanem a tényleges fogyasztást is figyelembe vennék a meghatározásnál, akár sávos vagy egy minimum fogyasztási határ bevezetésével.

Például jó lenne egy olyan rendszer bevezetése, ahol 10-20 köbméter alatti fogyasztás esetén jelentősen csökkentett alapdíjat kellene fizetni.

Ez lehetővé tenné a kis fogyasztású vállalkozások számára, hogy ne súlyosbodjanak a már így is magas üzemeltetési költségeik. Mert pont az kisebb vállalkozások, illetve közületek járnak a legrosszabbul.

A helyzet nem könnyű, és egyértelmű, hogy a társadalmi hatásokat sem gondolták át teljes mértékben. A változások elleni fellépésre van szükség, legyen szó akár közös petíció indításáról, akár a vállalkozói szervezetek által szervezett tárgyalásokról a döntéshozókkal.

Az is fontos, hogy tájékozódjunk: keressük meg a lehetőségeket arra, hogy hogyan csökkenthetjük a terheinket, és osszuk meg egymással a tapasztalatainkat, ötleteinket.

Tudom nagyon sokan vannak akik még csak most ébrednek, az első idei számlák kézhezvételekor, és lassan kezdenek magukhoz térni a megdöbbenés után, azonban nem tudják, hogy kihez tudnak fordulni a problémájukkal…

Személyes javaslatom az hogy amíg nem látunk jobb megoldást, minden érintett aki úgy érzi, hogy ez az elszámolási rendszer igazságtalanul lett kialakítva, jelezze észrevételét a területileg illetékes Iparkamaránál akik össze tudják fogni az ügyet.

A 2024 januárjától érvénybe lépő új víz- és csatornadíj rendelet komoly kihívások elé állítja a magyar vállalkozókat. A változások nem csak a közvetlenül érintett vállalkozásoknak okoznak nehézségeket, hanem az egész magyar gazdaságra kihatással vannak, és ezáltal a teljes lakosságra.

Fontos, hogy közösen keressünk megoldásokat és fellépjünk az igazságtalan díjszabás ellen. Mindannyiunk érdeke, hogy egy élhető, igazságos és fenntartható gazdasági környezetet teremtsünk, ahol a vállalkozások virágozhatnak, nem pedig küzdenek a túlélésért.

Itt találtok egy 2023-as év végi cikket a változásokról, ami mára már valóság lett.

Nektek mi a véleményetek erről a helyzetről? Van tapasztalatotok, ötletetek a megoldásra? Osszátok meg velünk a kommentekben!

Osszátok meg a cikket a közösségi médiában, küldjétek el barátaitoknak, hogy mindenkihez elérjen az információ!

Az egyik megoldás a bejövő vízvezeték átmérőjének csökkentése. A nagy átmérőjű vezetékek ugye jelentős alapdíjat vonnak maguk után, de nem minden vállalkozásnak van lehetősége ezt módosítani. Bizonyos tűzvédelmi előírások előírják a minimális csőátmérőt, különösen ott, ahol tűzcsap található. A katasztrófavédelem meghatározza, hogy mennyi vizet kell átereszteni a tűzcsapnak az előírások szerint, és ez határozza meg a vízvezeték átmérőjét is.

Egy másik megoldás ilyenkor is szóbajöhet, ha a vállalkozás elválasztja a tűzivíz-ellátást a napi vízfelhasználástól. Ebben az esetben a nagy átmérőjű gerincvezeték kizárólag a tűzvíz céljára szabad használni, és mentesül az alapdíj fizetése alól.

Ugyanis a 25/2023. (XII. 13.) EM rendelet ben megjelent 2. § alapján „Nem alkalmazhat alapdíjat a víziközmű-szolgáltató arra a vízmérőre, amely kizárólagosan tűzivíz ellátására áll rendelkezésre, és a fogyasztó az ennek megfelelő besorolást a szolgáltatónál írásban kezdeményezte.”

Ehhez először egy a vízügy által is elfogadott vízügyi szaktervezőnek kell felmérnie a szükséges átmérőt ami majd a napi vízfogyasztáshoz szükségelteteik.

A következő lépés az új bekötés kialakítása a napi vízfelhasználás számára. Ez a bekötés már a vállalkozás tényleges vízigényére lenne méretezve, ami kisebb átmérővel és alacsonyabb alapdíjjal járna. Az átalakítás természetesen beruházásokat igényel – tervezés, engedélyeztetés, valamint az új bekötés kiépítése –, de hosszú távon jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.

Az átalakítási folyamat nem egyszerű, hiszen a tervek jóváhagyása és a kivitelezés több hónapot is igénybe vehet. Azonban, ha a vezeték átminősíthető tűzivíz-vezetékké, a vállalkozás mentesülhet az alapdíjak fizetése alól, ami lényeges költségcsökkentést eredményezhet.

A rendszer kiépítése ugyan időigényes és költséges, de hosszú távon ez a legkedvezőbb megoldás a vízdíj terheinek mérséklésére.