Kis érdekesség az elején a Wikipédiáról a térfogat számítás témakörben:

„A térfogat (régiesebben köbtartalom; jele: V) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben. A térfogat SI származtatott egysége a köbméter. A térfogatot (különösen folyadéktároló vagy egyéb edények, tartályok térfogatát) általánosan űrtartalomnak nevezzük.

A szilárd test térfogata egy mennyiség, amely a test három dimenzióban elfoglalt méretét adja meg.”

Előző cikkekben írtam a területszámításról és a kerület szállításról ezek alapjait képezik a térfogat számításnak. Mind egymásra épülő elemi a számításnak. A köbméter számítás a területszámításra az pedig a kerületszámításra épül. Ezek megértse elengedhetetlen a köbméter számítás lényegének megértésében.

Hogy ha ezek nincsenek meg teljesen készségszinten, akkor ezeket a cikkeket olvasd el mielőtt a köbméter számítás, illetve térfogatszámítással foglalkoznál. A köbméterszámítás is egy olyan való életben többször előforduló megoldandó feladat ami nagyon sokszor okozhat nehézséget a mindennapok során.

Köbméter számítás például a faiparos szakmában előfordulhat felhasznált alapanyagoknál mondjuk egy bejárati ajtó anyagszükségletének kiszámításánál.

Mielőtt nagyon belemennénk a témába a térfogat (V) számítás három alap értékből tevődik össze, van szélességünk, hosszúságunk és magasságunk. Ebből a három értékből, illetve ennek a három értéknek a szorzatából jön ki a térfogat azaz a köbméter.

Ugye itt is mint minden más számításnál alapkövetelmény hogy az a három érték azonos mértékegységben legyen megadva. Mivel legtöbbször köbmétert kell számolni ezért már a művelet megkezdése előtt érdemes mindig átváltani méterbe, így tudjuk meghatározni a köbmétert.

A számítás módja nagyon egyszerű. A három értéket össze kell szorozni egymással, így kapjuk meg a térfogatot.

Következőképpen megnézzük, hogy hogyan kell alkalmazni ezt a módszert a való életben. Térfogata lehet több fajta geometriai forma is.

Egyébként a legtöbb számítási, mérési lépés azonos az összes alakzatnál:

Számoljuk ki egy szoba légköbméterét.

Ilyenre mondjuk szükségünk lehet fűtés, vagy klimatizálás megtervezésekor. Vagy csak ha árajánlatot szeretnénk ezekre kérni szakembertől, mindjárt azt fogja kérdezni: Hány köbméter az adott helyiség vagy lakás?

Legelső lépésként mérjük le a szoba hosszát, szélességét, magasságát. Érdemes a fal mentén mérni, mivel a mérésünk így egyenes lesz, mivel ha srégen mérünk, akkor nagyobb lesz a szám amit mérünk.

Majd jegyezzük fel a mért adatokat, lehetőleg azonos mértékegységben mérjünk. Legjobb ha cm-ben mérünk és a mérés befejeztével átváltjuk méterbe 100cm az 1 méter. (osztjuk 100-al) Így könnyeben kapjuk meg a köbmétert (m3), és nem utána kell átváltani.

A három számot összeszorozzuk egymással. (hosszúság x szélesség x magasság = térfogat)

Térfogat számítási példa:

Nézzünk egy konkrét példát:

Van egy 340 cm széles 530 cm hosszú és 270 cm magas szobánk.

Ennek a szobának a légköbméterét az alábbiak szerint határozzuk meg.

Először átváltjuk a mértékegységeket méterbe: (340cm=3,4m) (530cm=5,3m) (270cm=2,7m)

Aztán az így kapott számokat összeszorozzuk egymással: 3,4 x 5,3 x 2,7=48,654m3

Tehát a példában szereplő szoba légköbmétere 48,654 m3.

Ha pedig még maradnál egy kicsit, akkor egy-két korábbi cikkünket tudom ajánlani:

Mérföldkő a méter és a köbméter közt: Útmutató a térfogat értelmezéséhez

Fűrészáru köbméter számítás könnyedén: Lépésről lépésre útmutató

Légköbméter számítás egyszerűen: A titok nyitja

Köszönöm a figyelmet!

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani barátaiddal vagy hozzászólásban megírni a véleményedet.

És ha szeretnél még hasonló tanácsokat olvasni, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre és Likeolj minket a Facebookon!