Ha felújításról vagy építkezésről van szó, a csempézés gyakran fontos része a folyamatnak. Mindenki szeretné, ha a végeredmény szép és tartós lenne, de az első lépés, hogy pontosan tudjuk, mennyi csempére lesz szükségünk.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan számolhatjuk ki egyszerűen a csempe szükséges négyzetméterét, és néhány gyakorlati példával is segítünk.

Amikor csempét vásárolunk, kulcsfontosságú, hogy ne vegyünk túl sokat, hiszen az pénzkidobás lehet. Ugyanakkor azt sem szeretnénk, hogy kevesebb legyen a kelleténél, mert nehéz lehet pontosan ugyanazt a típust, mintázatot és árnyalatot beszerezni később.

Az is előfordulhat, hogy hiába ugyanaz a csempe, járólap típusa, mintázata mégis eltérések lehetnek a különböző időpontokban gyártott csempék árnyalataiban. A pontos számítás tehát nemcsak anyagilag, hanem esztétikailag is megkímél minket a felesleges stressztől.

Az első lépés, hogy megmérjük a felületet, amit le szeretnénk csempézni. Ehhez egyszerűen egy mérőszalag vagy akár egy lézeres távolságmérő kell, ennek segítségével meg kell határozni a csempézendő fal vagy padló hosszát és szélességét. A számításhoz az alábbi alapvető képletet használjuk:

Terület (négyzetméter) = hossz (méterben) × szélesség (méterben)

Ez az alap képlet segít abban, hogy meghatározzuk, mekkora felületet kell csempéznünk. Azonban itt még nem ér véget a folyamat.

Tegyük fel, hogy egy fürdőszobai falat szeretnénk leburkolni, amely 3 méter hosszú és 2,5 méter magas. A csempézendő felület így:

Terület = 3 m × 2,5 m = 7,5 négyzetméter

Ezután nézzük meg, mekkora a csempe, amit vásárolni szeretnénk. Ha például egy csempe mérete 0,25 méter x 0,4 méter, akkor a csempe egy darabja 0,1 négyzetmétert fed le.

Ahhoz, hogy megtudjuk, hány csempére van szükségünk, a teljes területet elosztjuk egy csempe területével:

Csempe darabszám = 7,5 / 0,1 = 75 db

Amikor csempét vásárolunk, mindig érdemes egy kicsit többet venni az esetleges vágások, hibák és törések miatt. Ez általában 5-10% plusz anyagot jelent, de ha bonyolultabb mintát vagy kis helyiséget csempézünk, akár ennél több is lehet.

A konyhában egy 2 méter hosszú és 0,6 méter magas hátfalat szeretnénk leburkolni. A terület tehát:

Terület = 2 m × 0,6 m = 1,2 négyzetméter

Ha a csempénk ugyanaz, mint az előző példában, tehát 0,1 négyzetmétert fed le egy csempe, akkor a szükséges mennyiség:

Csempe darabszám = 1,2 / 0,1 = 12 db

Ebben az esetben hozzáadjuk a 10% tartalékot is:

Tartalék: 12 db × 0,1 = 1,2 db, így összesen:

Szükséges mennyiség = 12 db + 1,2 db ≈ 14 db

Nem minden felület négyzet vagy téglalap alakú, ezért néha kicsit összetettebbé válhat a számítás. Ilyenkor ajánlott, hogy a felületet bontsuk fel kisebb, könnyebben kezelhető részekre, majd az egyes részek területét külön-külön számoljuk ki, és adjuk össze őket. Ezzel nagymértékben leegyszerüsíthetőek az összetetteb műveletek is.

Tegyük fel, hogy egy lépcső melletti, L-alakú felületet kell csempéznünk. Az egyik rész 1,5 méter hosszú és 0,8 méter magas, a másik rész pedig 2 méter hosszú és szintén 0,8 méter magas. Két külön részként számolunk:

Terület (1. rész) = 1,5 m × 0,8 m = 1,2 négyzetméter

Terület (2. rész) = 2 m × 0,8 m = 1,6 négyzetméter

A teljes terület tehát:

1,2 + 1,6 = 2,8 négyzetméter

Ezután ugyanúgy járunk el, mint a korábbi példáknál: meghatározzuk a szükséges csempeszámot és hozzáadjuk a tartalékot.

Ha többféle méretű csempével dolgozunk, a számítás bonyolultabb lehet, de a lényeg változatlan. Minden csempe méretére külön-külön elvégezzük a számítást, majd összesítjük az eredményeket.

Egy 4 méter hosszú és 3 méter széles nappali padlóját szeretnénk csempézni, ahol két különböző méretű csempét használnánk. Az egyik típus 0,3 méter x 0,3 méteres, a másik pedig 0,6 méter x 0,6 méteres. A terület tehát:

Teljes terület = 4 m × 3 m = 12 négyzetméter

Ha úgy döntünk, hogy a kisebb csempét a padló felére használjuk, akkor:

Kisebb csempével csempézendő terület = 12 m² / 2 = 6 négyzetméter

A kisebb csempe mérete 0,09 négyzetméter, így:

Szükséges darabszám = 6 / 0,09 ≈ 67 db

A nagyobb csempével lefedendő terület is 6 négyzetméter, és mivel a nagyobb csempe 0,36 négyzetméter, ezért:

Szükséges darabszám = 6 / 0,36 ≈ 17 db

Itt is számoljunk hozzá egy 10%-os tartalékot.

1. Mindig ellenőrizzük a mérési adatokat. Az elírások vagy pontatlan mérések könnyen hibás kalkulációkhoz vezethetnek. Továbbá nagyon fontos figyelni az azonos mértékegységekre, érdemes mindig méterben mérni és számolni már a kezdetektől is.
2. Vegyünk tartalékot. A felesleges körök elkerülése érdekében mindig érdemes több csempét vásárolni, mint amennyit a számítások alapján szükségesnek gondolnánk.
3. Ne feledkezzünk meg a csemperagasztóról és a fugázóról sem. Ezeket is érdemes időben beszerezni, hiszen a munka során ezeket is szükségünk lesz.
4. Ha a négyzet és a téglalap alaktól eltérő geometriai formákkal szembesülünk a számítási feladatoknál, akkor itt van még egy kis segítség képp egy korábbi cikkünk a m2 azaz a négyzetméter számításról.

A csempe négyzetméter számítása nem bonyolult feladat, ha ismerjük az alapvető lépéseket és követjük a fenti példákat. A pontos mérés, a csempék méretének figyelembevétele és a tartalék rászámolása mind hozzájárul ahhoz, hogy a végeredmény szép és praktikus legyen. Ha ezekre odafigyelünk, biztosak lehetünk benne, hogy megfelelő mennyiségű csempét vásárolunk, és elkerülhetjük a bosszúságokat is.

A Wiképidiáról kicsi érdekesség még…

Köszönöm a figyelmet!

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani barátaiddal vagy hozzászólásban megírni a véleményedet.

És ha szeretnél még hasonló tanácsokat olvasni, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre és Likeolj minket a Facebookon!