Ha nekünk is van egy 10×10 méteres, tehát 100 m² alapterületű házunk, joggal merül fel a kérdés: mekkora lesz a tetőfelület?

A legtöbben ilyenkor fejben gyorsan rávágják: „100 m², persze!” De ez csak akkor lenne igaz, ha teljesen lapos tetőről beszélnénk. A valóságban a tető lejt, sok esetben több irányba is, és emiatt a tényleges felület megnő.

A tetőfelület mindig nagyobb, mint az alapterület.

Mielőtt számolgatnánk, tisztázzuk, milyen típusú tetőről beszélünk, mert ettől függ, hogy mekkora lesz a teljes tetőfedésre számolt négyzetméter.

Nézzük a leggyakoribb tetőtípusokat:

1. Lapos tető

Ez a legegyszerűbb eset. Itt tényleg közel az alapterülettel megegyező lesz a tetőfelület. Egy kis lejtés itt is van a vízelvezetés miatt, de minimális.

➡️ Tetőfelület kb. 100–102 m²

2. Nyereg- vagy sátortető

A klasszikus tetőforma, amit a legtöbb családi házon látunk. Két (vagy több) lejtős sík alkotja. Minél meredekebb a tető, annál nagyobb a felület.

Itt már bejön a matek.

Maradjunk a 10×10 méteres alapterületnél. Ez egy 100 négyzetméteres négyzet alakú ház.

Tegyük fel, hogy nyeregtetőt szeretnénk, aminek a két oldalán 5-5 méter széles tetőfelület van (a ház szélessége miatt), és a tetőgerinc a ház közepén fut végig, 10 méter hosszan.

Ha tudjuk a tető dőlésszögét, kiszámolhatjuk a ferde tetősík hosszát. Ehhez a szinusz, koszinusz, pitagorasz kifejezésekre is szükség lehet, de mi most egyszerűen mutatjuk be:

Példa: 35°-os tető dőlésszög

A dőlésszög alapján ki tudjuk számolni, hogy mekkora a ferde tetőfelület egy oldalon.

Kis matek:

1. A tető egyik oldala 5 métert nyúlik „lefelé” (vízszintesen), és mondjuk a tető magassága a gerincnél kb. 3,5 méter (ez reális egy 35°-os lejtésnél).
2. Ez alapján a ferde tetőoldal hossza:
   ferde oldal = √(5² + 3,5²) = √(25 + 12,25) = √37,25 ≈ 6,1 méter
3. Egy tetőoldal felülete tehát:
   10 méter (hossz) x 6,1 méter (ferde tető) = 61 m²
4. Két oldal: 2 x 61 m² = 122 m²

✅ Vagyis a tetőfelület egy 10×10-es háznál, 35°-os nyeregtetővel: kb. 122 m²

A sátortetőnél 4 lejtős oldal van – mind a négy irányba lejt. Ez bonyolultabb, de mutatjuk leegyszerűsítve:

1. A négy oldal közül kettő háromszög, kettő trapéz alakú.
2. Ha az oldalak 10 méteresek, és mondjuk 35° a lejtés minden irányba, akkor a tető közepe még magasabb lesz, mint nyeregtetőnél.
3. Itt a teljes tetőfelület akár 140–150 m² is lehet, attól függően, mennyire meredek a lejtés.

Amikor kiszámoljuk a tetőfelületet, ez még nem jelenti azt, hogy ennyi cserépre, lemezre vagy zsindelyre lesz szükség. A valóságban ráhagyással kell számolni, hiszen:

• az anyagok átfedésbe kerülnek
• lesz vágási veszteség
• kell némi tartalék

Általában 10–15% ráhagyást szoktak javasolni a szakik.

Több dolog is hatással van rá:

• Tetőtér beépítés: ha lakható, általában nagyobb és meredekebb a tető.
• Túlnyúlások: a tető kilóghat a fal síkján túl, ez is hozzáad a négyzetméterhez.
• Tetőablakok, kémények, kiugrások: ezek körül bonyolultabb a fedés, több anyag kellhet.
• Anyag típusa: például a lemeztető kevesebb ráhagyást igényel, mint a cseréptető.

Ha már áll a ház szerkezete, akkor:

1. Mérjük le a tetőgerinc hosszát (a „csúcsvonalat”).
2. Mérjük meg a ferde tetősík hosszát a gerinctől az ereszig.
3. Szorozzuk meg az oldalak hosszát:
   gerinc hossza x ferde oldal hossza = egyik oldal felülete

Ha még csak tervezés alatt áll, kérjük meg az építészt, statikust vagy a kivitelezőt a pontos számításra.

Nem csak a kíváncsiság miatt. Néhány ok:

• Költségtervezés: a tető az egyik legdrágább része a háznak.
• Anyagkalkuláció: cserép, alátétfólia, lécek, szigetelés, minden négyzetméter alapján számol.
• Munkaidő becslés: a tetőfedők is négyzetméterre adnak árat.
• Hőszigetelés tervezése: minél nagyobb a felület, annál több a veszteség vagy éppen a megtakarítás lehetősége.

Most, hogy tudjuk a tető pontos vagy közelítő négyzetméterét, adja magát a következő lépés: mennyi lesz a tető teljes költsége? Ez ugyanis nemcsak a fedőanyag árától függ, hanem sok más tételből is összeadódik.

1. Tetőfedő anyag ára négyzetméterre vetítve

A leggyakoribb típusok:

• Cserép: 2 500 – 5 000 Ft/m²
• Lemezfedés: 3 000 – 6 000 Ft/m²
• Bitumenes zsindely: 2 000 – 4 000 Ft/m²
• Természetes pala: akár 8 000 – 12 000 Ft/m² is lehet

2. Alátétszerkezet, lécezés, fóliák, szigetelés

Ezek rejtett, de elengedhetetlen részei a tetőnek. Általában +30–50%-kal növelik a tető költségét az alap fedéshez képest.

3. Munkadíj

A kivitelezők négyzetméterre, órára vagy az egész projektre adnak árat. Átlagosan:

• 5 000 – 10 000 Ft/m²
• Bonyolult tetőformánál még több is lehet

4. Tetőkiegészítők, ereszcsatorna, hófogó, tetőablak

Ne feledjük: ezek szintén beleszámítanak!

• Ereszcsatorna rendszer: 2 000 – 4 000 Ft/fm
• Hófogók: 500 – 1 000 Ft/db
• Tetőablak: 60 000 – 250 000 Ft/db

Tipp: Kérjünk legalább 2-3 tételes ajánlatot!

Nem elég csak egy árat nézni négyzetméterre vetítve. Fontos, hogy minden legyen benne az ajánlatban, a munkadíjtól kezdve a szállításon át a csavarokig. Ez segít elkerülni a kellemetlen meglepetéseket.

➡️ A tető négyzetmétere nemcsak számítási kérdés, hanem a teljes kivitelezés és költségtervezés egyik alappillére. Minél pontosabban számolunk, annál könnyebb reálisan tervezni az anyagiakat.

Mennyi az annyi?

Egy 10×10 méteres ház tetőfelülete a tetőtípustól és a dőlésszögtől függően kb. 100–180 m² között mozog.

• Lapos tető? Kb. 100–110 m².
• Klasszikus nyeregtető? Kb. 120–140 m².
• Sátortető vagy manzárd? Akár 160 m² fölé is mehet.

Ha építkezésre készülünk, vagy csak kíváncsiak vagyunk, ez egy nagyon hasznos alapinformáció, amit jó, ha pontosan ismerünk.

A Wiképidiáról kicsi érdekesség még…

Köszönöm a figyelmet!

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani barátaiddal vagy hozzászólásban megírni a véleményedet.

És ha szeretnél még hasonló tanácsokat olvasni, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre és Likeolj minket a Facebookon!