Amikor lakásvásárlásba vagy felújításba fogunk, a hasznos alapterület számítása mindig előkerül. Ez az a szám, amely megmutatja, ténylegesen mekkora terület áll rendelkezésünkre a mindennapi élethez.

De mi számít bele pontosan?

Mit mérünk, és mi az, ami nem tartozik a hasznos alapterülethez?

Ebben a cikkben részletesen körbejárjuk ezt a kérdést, hogy tisztában legyünk a pontos számokkal.

A hasznos alapterület tulajdonképpen az a lakóterület, amit ténylegesen tudunk használni. Nem mindegy ugyanis, hogy egy lakás teljes mérete mennyi, vagy hogy ebből mekkora részt vehetünk igénybe. Ez nemcsak lakásvásárláskor, hanem felújításnál, lakásbérlésnél és bútorozásnál is kardinális kérdés lehet.

Fontos megérteni, hogy a hasznos alapterület meghatározása nem mindig egyszerű, hiszen bizonyos helyiségek, sőt még azok egyes részei is kizárhatóak a számításból. A legtöbb esetben például a vastagabb falak, a lépcsők alatti területek vagy a falon belüli beépített szekrények nem számítanak bele.

A hasznos alapterület számításához először mérjük meg minden helyiség szélességét és hosszát, majd ezek szorzataként kapjuk meg az adott szoba teljes alapterületét (pl. ha egy szoba 4 méter hosszú és 3 méter széles, akkor 4 x 3 = 12 négyzetméter).

Ezután levonjuk a nem hasznosítható részeket. Az alábbiakban pontosan megnézzük, mit érdemes kivonni, és mit hagyjunk meg a számításban.

1. Szobák és közlekedők – Ezek a legnyilvánvalóbbak. A nappali, hálószobák, előszobák, és minden olyan helyiség, amelyet napi szinten használunk, hasznos alapterületnek számítanak.
2. Konyha és fürdőszoba – Bár a konyha és a fürdőszoba tele lehet berendezéssel, ezek területe is a hasznos alapterület része.
3. Tárolók – Ha van tárolónk a lakáson belül, azt is belevehetjük, kivéve, ha a falakon belül építették be, és nem használható más célra.
4. Tetőtéri helyiségek – Itt azonban már figyelembe kell venni a belmagasságot is. Csak azokat a részeket számítjuk be, ahol a belmagasság meghaladja az 1,90 métert.

1. Falak – A falak vastagsága nem számít bele a hasznos alapterületbe. Még akkor sem, ha egyébként belső falról van szó.
2. Lépcsők és padlások – A lakásban lévő lépcsők csak bizonyos esetekben számítanak bele. Például egy lépcsőfok nem, de a fölötte lévő, használható tér már igen. Padlások esetében szintén csak azokat a részeket mérjük, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter.
3. Garázs és erkély – Ezeket a területeket külön számítják, és nem tartoznak a hasznos alapterülethez.

• Példa 1: Egyszerű szoba hasznos alapterületeKépzeljük el, hogy van egy 5 x 4 méteres szobánk, tehát összesen 20 négyzetméteres. Ebből kivonhatjuk az ablak alatti beugrót, ahol egy kis radiátor található, és csak minimális területet vesz el. Ha ez az rész 0,5 m², akkor a hasznos alapterületünk 19,5 m².

  Példa 2: Tetőtéri lakás hasznos alapterülete

  Egy tetőtéri lakásnál az 1,90 méternél alacsonyabb területeket nem számítjuk bele. Tegyük fel, hogy van egy 50 m²-es lakásunk, amelyben 10 m²-nél a mennyezet alacsonyabb, mint 1,90 méter. Ezt a 10 m²-t ki kell vonnunk a hasznos alapterületből, így marad 40 m².

  Példa 3: L alakú nappali számítása

  Egy L alakú nappali esetében érdemes a helyiséget két külön részre bontani. Az egyik rész legyen 4 x 3 méter, a másik pedig 2 x 2 méter. Így a két terület külön-külön számítva 12 m² és 4 m² lesz, összesen tehát 16 m².

  Példa 4: Fürdőszoba és előszoba összevonása

  Ha a fürdőszobánk 3 x 2 méteres, azaz 6 m², az előszoba pedig 2 x 2,5 méter, vagyis 5 m², akkor a kettő együtt 11 m² hasznos alapterületet jelent. Mindkettőt bele kell számítanunk, mivel ezek mindennap használt helyiségek.

  Példa 5: Garázs és erkély kihagyása

  Tegyük fel, hogy van egy 60 m²-es lakásunk, amelyhez tartozik egy 10 m²-es erkély és egy 15 m²-es garázs. Ezek a részek nem tartoznak a hasznos alapterülethez, tehát a lakás hasznos alapterülete így 60 m² marad.

• Mérjük pontosan: Fontos, hogy minden helyiséget pontosan mérjünk ki, és a legkisebb réseket se hagyjuk figyelmen kívül.
• Tartsuk be a helyi szabályokat: Egyes önkormányzatok külön szabályozzák, mi számít bele a hasznos alapterületbe és mi nem.
• Kérjünk szakértői segítséget: Ha nem vagyunk biztosak, érdemes lehet építész vagy ingatlanszakértő segítségét kérni, akik pontos számításokkal tudnak segíteni.

A hasznos alapterület kiszámítása nem mindig egyszerű, de ha figyelembe vesszük a fenti szempontokat, pontos képet kaphatunk lakásunk valós méretéről. Ez nemcsak lakásvásárláskor, hanem későbbi felújításoknál is hasznos lehet, hiszen tudni fogjuk, mennyi helyünk van például egy új konyhabútor vagy szekrénysor elhelyezésére.

Ha alaposak vagyunk, és minden részletre odafigyelünk, garantáltan a hasznunkra válik majd az alapterület pontos ismerete.

Ha pedig még maradnál kicsit, akkor egy-két korábbi cikkünket tudom ajánlani:

Méretarányok mestere: A 1:50-től a végtelenig

Hány légköbmétert fűt be 1 kW? – Így számolhatjuk ki egyszerűen a tökéletes fűtést!

Légköbméter számítás egyszerűen: A titok nyitja

Fényerő a négyzetméteren: Így világítsd meg helyesen a teret!

A Wiképidiáról kicsi érdekesség még…

Köszönöm a figyelmet!

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani barátaiddal vagy hozzászólásban megírni a véleményedet.

És ha szeretnél még hasonló tanácsokat olvasni, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre és Likeolj minket a Facebookon!