Kis érdekesség az elején a Wikipédiáról a kerület témakörben:

„A geometriában kerület alatt a kétdimenziós alakzatokat határoló vonal hosszát értjük. Jelentheti magát a határoló vonalat is, például a „kerület mentén” kifejezésben. A kerületet magyarul K-val rövidítjük…„

Az előző cikkben írtam a négyzetméter számításról, habár az egésznek a megértéséhez inkább a területszámítással kellett volna kezdeni. Mégis azért kezdtem négyzetméter számítással amivel a valós életben többször találkozhatunk vele. Most viszont jelen cikkben a kerület számításról lesz szó.

Kerület számítás egy olyan számítási módszer ami a való életben többször előfordulhat mint az iskolában megtanult másodfokú egyenletek megoldása. Itt is előfordul, hogy nem mindenki van tisztában teljes mértékben, hogy ezt a műveletet hogyan kell végezni.

Ezért teljesen az alapoktól nézzük át, az elmélettől ,a gyakorlatban előforduló megoldandó problémákig.

Mielőtt nagyon belemerülnénk a témában a kerület ( K ) számítás két alap értékből tevődik össze, van egy szélességünk, illetve van egy hosszúságnak. Ebből a két értékből, illetve ennek a két értéknek az összegéből jön ki a kerület.

Ugye itt is mint minden más számításnál alapkövetelmény hogy az a két érték azonos mértékegységben legyen megadva. Mivel legtöbbször folyómétert kell számolni ezért már a művelet megkezdése előtt érdemes mindig átváltani méterbe, így tudjuk meghatározni a folyómétert.

A számítás módja nagyon egyszerű. A két értéket össze kell adni egymással, majd  megszorozni kettővel, így kapjuk meg a kerületet.

Következőképpen megnézzük, hogy hogyan kell alkalmazni ezt a módszert a való életben. Kerülete lehet több fajta geometriai forma is.

Egyébként a legtöbb számítási, mérési lépés azonos az összes alakzatnál:

Számoljuk ki egy szoba diletációs léc folyóméterét.

Legelső lépésként mérjük le a fal két oldalát, érdemes a fal mentén mérni, mivel oda kerül majd a léc is és a mérésünk is egyenes lesz, mivel ha srégen mérünk, akkor nagyobb lesz a szám amit mérünk.

Majd jegyezzük fel a mért adatokat, lehetőleg azonos mértékegységben mérjünk. Legjobb ha cm-ben mérünk és a mérés befejeztével átváltjuk méterbe 100cm az 1 méter. (osztjuk 100-al) Így könnyeben kapjuk meg a folyómétert (fm), és nem utána kell átváltani.

A két számot összeadjuk és aztán megszorozzuk 2-vel. ((hosszúság + szélesség) x 2 = kerület)

Nézzünk egy konkrét példát:

Van egy 345 cm széles és 567 cm hosszú kiskertünk amit szeretnénk teljesen körbekeríteni.

Ennek a kerítésnek a drótszükségletét az alábbiak szerint határozzuk meg.

Először átváltjuk a mértékegységeket méterbe: (345cm=3,45m) (567cm =5,67m)

Aztán az így kapott számokat összeadjuk egymással és megszorozzuk kettővel (3,45+5,67) x2 = 18,24 m

Tehát ehhez a bekerítéses példához 18,24 m, folyóméter drótra lesz szükségünk.

Ha pedig még maradnál egy kicsit, akkor egy-két korábbi cikkünket tudom ajánlani:

1 fm hány méter? Így számolj egyszerűen folyóméterben a mindennapokban!

Méter vagy folyóméter? Így használjuk őket helyesen!

A kerület számítás rejtelmei!

Köszönöm a figyelmet!

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani barátaiddal vagy hozzászólásban megírni a véleményedet.

És ha szeretnél még hasonló tanácsokat olvasni, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre és Likeolj minket a Facebookon!