Ha valaha is tüzifát vásároltunk vagy erdőből szereztük be, akkor biztosan találkoztunk a „gallyfa” és az „erdei köbméter” kifejezésekkel. Elsőre talán bonyolultnak tűnhet, de valójában egyáltalán nem ördöngösség megérteni, miről van szó.

Ebben a cikkben átnézzük, mit takar pontosan a gallyfa fogalma, mit jelent az erdei köbméter, és hogyan számolhatunk vele a gyakorlatban. Segítünk eligazodni abban is, mikor és miért éri meg ilyen fát vásárolni.

A gallyfa az a faanyag, amit nem főrönkből vagy törzsből, hanem inkább az ágakból, kisebb mellékágakból gyűjtenek össze. Gyakran az erdőgazdálkodás „melléktermékeként” keletkezik. Egyes helyeken nevezik ágfának vagy vékony fának is.

Jellemzően ezek a faágak:

• 4 és 7 cm közötti átmérőjűek (ez lehet az alsó határ, sokszor a felső is meghatározás kérdése),
• vegyes fafajtákból állhatnak – lehet benne akác, tölgy, cser, bükk, nyár, fenyő,
• gyakran kéreggel, levelekkel együtt kerülnek értékesítésre (vagy anélkül),
• és olcsóbbak, mint a tüzifa.

A gallyfa tehát nem más, mint a „kisebb testvére” annak a fának, amit hagyományos tüzifaként ismerünk.

Sokan alábecsülik, de a gallyfa is remek fűtőanyag lehet, főleg kisebb kazánokhoz, vegyes tüzelésű rendszerekhez vagy sparheltbe, kályhába. Emellett:

• begyújtáshoz is kiváló, hiszen vékonyabb, hamarabb lángra kap,
• kertben gyorsan eltüzelhető a metszések után,
• ipari apríték is készülhet belőle (pl. biomassza tüzeléshez),
• vidéki helyeken állattartásnál is hasznos (pl. istállófűtés).

Egy szó mint száz: ha nem kell órákig parázsló vastag rönk, a gallyfa tökéletes választás lehet.

Ahhoz, hogy a mennyiséget megértsük, először tisztázzuk az alapegységet. Az erdei köbméter (Er m³) egy szabványos faanyag mérési egység, amit raklapon vagy rakatban mérnek. A mérete:

1 erdei köbméter = 1 méter hosszú, 1,7 méter magas és 1 méter széles, szorosan rakott fahasábokból álló rakat.

Fontos, hogy ebben benne van a levegő is a rönkök vagy a hasábok között. Ez nem azonos a tömör köbméterrel! Tömören hézagok és levegő nélkül egy erdei köbméter 1 m³ valódi faanyagot jelent.

A gallyfa sajátosságai miatt kicsit másképp állunk hozzá, mint a szabályos tüzifához. Általában kévékbe, vagy szórtan adják el. Ha kévés formában árulják, akkor rakatolva egyszerűbb a mérés. Viszont szórtan már nehezebb a dolgunk, mivel a levegőarány sokkal nagyobb.

Általános tapasztalat szerint:

• 1 erdei köbméter gallyfa = kb. 0,9 m³ tömör faanyag (ez kevesebb, mint vastag tüzifánál),
• és 1 m³ szórt gallyfa gyakran nem éri el a fél erdei köbmétert sem.

Ezért mindig kérdezzük meg az eladótól, hogy rakott vagy ömlesztett mennyiségről beszélünk!

Nézzünk pár példát, hogy lássuk a különbségeket a gyakorlatban is:

1. példa – Rakott gallyfa vásárlás

Egy ismerősünk vásárolt 3 erdei köbméter gallyfát. Szorosan rakatolt állapotban szállították ki.
Ez körülbelül 2,5 köbméter tömör faanyagnak felel meg.
Ebből egy 50 m²-es házban 3-4 hétig tudtak fűteni átlagos téli időben.

2. példa – Ömlesztett formában, kévék nélkül

Egy másik vásárlás során 2 m³ szórt gallyfa érkezett.
Ránézésre soknak tűnt, de csak 1–1,2 erdei köbméternek felelt meg.
Itt már kevésbé volt hatékony a mennyiség, de begyújtáshoz bőven elegendő lett a szezonra.

3. példa – Vegyes gallyfa (akác és éger)

Egy vásárlás során akác és éger gallyfa keverékét kapták meg.
Mivel az akác keményfa, jól tartotta a hőt, az éger viszont gyorsabban égett el.
Így együtt jól kiegyensúlyozták egymást, és hatékonyabb tüzelés lett belőle, mint egy fajtából.

Sok kellemetlenségtől megkíméljük magunkat, ha pár dolgot észben tartunk:

• Mindig kérdezzünk rá, hogy az adott mennyiség rakott vagy ömlesztett formában értendő.
• Ellenőrizzük, hogy száraz vagy friss vágású a fa – a nedves gally sokkal nehezebben ég.
• Érdeklődjünk a fa fajtájáról: a keményfa (pl. akác, tölgy) sokkal többet ér fűtés szempontjából, mint a puhafák.
• Ha mérni szeretnénk, egy 1x1x1 méteres drótháló kockát használhatunk otthon is, ezzel könnyen becsülhetünk.

Igen, sok esetben kifejezetten megéri. Kisebb kazánokhoz, kiegészítő tüzeléshez, begyújtáshoz vagy takarékos háztartásokhoz jó választás lehet.

Olcsóbb, mint a szabályos tüzifa.
Rugalmasan használható.
Környezetbarát megoldás, mert melléktermékként keletkezik.

De csak akkor lesz valóban előnyös, ha tudatosan vásárolunk, és tisztában vagyunk a fogalmakkal – főleg az erdei köbméter mibenlétével.

Hiába szereztük be a legjobb áron a legtöbb gallyfát, ha nem megfelelően tároljuk, többet veszítünk, mint amennyit nyerünk. A frissen vágott fa még nagyon nedves, a hatásfoka pedig a nullához közelít, ha nem hagyjuk kiszáradni.

Íme néhány egyszerű, de nagyon hasznos tanács:

• Rakjuk fel legalább 10-15 cm-rel a föld fölé, például raklapra, vagy kőre. Így nem szívja magába a talajnedvességet.
• Fedjük le felülről, de hagyjuk szellőzni az oldalát. Egy sima fólia vagy hullámpala a tetején tökéletes, ha az oldalak szabadon vannak.
• Ne rakjuk teljesen szorosan, főleg nem tömbbe. A levegőnek kell hely a száradáshoz. Ha lehet, szellős kévékbe kössük.
• Legalább 6-12 hónapig hagyjuk száradni, de a legjobb, ha egy évet pihen a napon.
• Ne tároljuk zárt helyiségben, például pincében vagy garázsban, különösen nem frissen vágott állapotban. Ott megpenészedik és rothad.

És amit sokan elfelejtenek: még a „szárazon vásárolt” gallyfát is érdemes egy hónapot szellőztetni, mielőtt elkezdjük használni.

A gallyfa nem hulladék – érték van benne. Főleg, ha tudjuk, mire és hogyan használjuk. Ha figyelünk a mennyiségre, a nedvességre és a fafajtára, nem fogunk benne csalódni.

Reméljük, hasznos volt ez a kis összefoglaló. Ha tetszett, vagy kérdésed van a témával kapcsolatban, írd meg nekünk bátran – szívesen segítünk!

A Wiképidiáról kicsi érdekesség még…

Köszönöm a figyelmet!

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani barátaiddal vagy hozzászólásban megírni a véleményedet.

És ha szeretnél még hasonló tanácsokat olvasni, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre és Likeolj minket a Facebookon!