Amikor egy épület belső terének méretét szeretnénk kiszámítani, nemcsak az alapterület számít, hanem a térfogat is. A légköbméter, vagyis a belső térfogat, egy fontos adat lehet, például fűtés, szellőzés vagy akár légkondicionálás tervezésekor.

De hogyan is számoljuk ki egy épület légköbméterét? Nézzük lépésről lépésre!

Egyszerűen fogalmazva, a légköbméter (m³) az épület belső terének térfogatát jelöli. Ez az adat mutatja meg, hogy mekkora levegőmennyiség van egy adott helyiségben vagy épületben. A légköbméter kiszámítása során figyelembe vesszük az alapterületet és a belmagasságot.

Példa: Ha egy szobának az alapterülete 20 négyzetméter, és a belmagassága 3 méter, akkor a légköbméter számítása így néz ki:

20 m² (alapterület) x 3 m (belmagasság) = 60 m³ légköbméter.

A légköbméter meghatározása elengedhetetlen, ha a megfelelő hőmérsékletet szeretnénk tartani a helyiségben. Például egy túl kicsi fűtőberendezés nem lesz képes megfelelően felfűteni egy nagyobb légteret.

Ugyanez igaz a klímaberendezésre is, hiszen a légköbméter ismerete segít kiválasztani a megfelelő kapacitású készüléket.

A légköbméter kiszámítása nem igényel bonyolult matematikát. Az alapvető képlet a következő:

Légköbméter (m³) = alapterület (m²) x belmagasság (m)

1. Mérjük meg az alapterületet. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a helyiség hosszát és szélességét megszorozzuk egymással. Fontos, hogy az eredmény négyzetméterben (m²) legyen.
2. Határozzuk meg a belmagasságot. Ez a padlótól a mennyezetig terjedő távolság, amit méterben (m) adunk meg.
3. Szorozzuk össze az alapterületet és a belmagasságot, így megkapjuk a légköbmétert.

Egy átlagos nappali mérete Magyarországon 5 méter hosszú és 4 méter széles. Tegyük fel, hogy a belmagasság 2,7 méter. Hogyan számoljuk ki a nappali légköbméterét?

• Alapterület: 5 m x 4 m = 20 m²
• Belmagasság: 2,7 m

A légköbméter számítása:

20 m² x 2,7 m = 54 m³

Tehát a nappali térfogata 54 köbméter.

Egy kisebb hálószoba mérete 3,5 méter hosszú és 3 méter széles, a belmagasság pedig 2,5 méter. Nézzük, hogyan alakul a számítás!

• Alapterület: 3,5 m x 3 m = 10,5 m²
• Belmagasság: 2,5 m

Légköbméter:

10,5 m² x 2,5 m = 26,25 m³

Ez a hálószoba térfogata.

Egy átlagos méretű konyha 4 méter hosszú és 3,5 méter széles. A belmagasság itt is 2,6 méter. Mekkora lesz a légköbmétere?

• Alapterület: 4 m x 3,5 m = 14 m²
• Belmagasság: 2,6 m

Légköbméter:

14 m² x 2,6 m = 36,4 m³

Ez a konyha légköbmétere.

Egy kisebb irodahelyiség méretei a következők: hosszúsága 6 méter, szélessége 5 méter, a belmagasság pedig 3 méter. Mekkora a térfogat?

• Alapterület: 6 m x 5 m = 30 m²
• Belmagasság: 3 m

Légköbméter:

30 m² x 3 m = 90 m³

Az iroda térfogata 90 köbméter.

Az épületek és helyiségek nem mindig szabályos téglalap alakúak. Lehet, hogy ferde falak, tetőtéri szögletek vagy éppen ívelt falak nehezítik a számítást. Ilyenkor a következő módszerekkel segíthetünk magunkon:

1. Osszuk fel a helyiséget részekre. Próbáljuk meg a helyiséget egyszerűbb alakú részekre bontani (pl. téglalap, négyzet). Így minden egyes rész légköbméterét külön-külön kiszámolhatjuk, majd az eredményeket összeadhatjuk.
2. Használjuk a ferde területek képleteit. Ha például egy ferde mennyezetű helyiséggel van dolgunk, használhatjuk a trapéz terület képletét a fal magasságának kiszámítására, majd ezt felhasználva a légköbmétert.

Példa: Egy tetőtéri szoba egyik oldala 2,2 méter magas, míg a másik oldala 1,5 méter. A szoba hossza 4 méter, a szélessége 3,5 méter.

• Alapterület: 4 m x 3,5 m = 14 m²
• Átlagos belmagasság: (2,2 m + 1,5 m) / 2 = 1,85 m

Légköbméter:

14 m² x 1,85 m = 25,9 m³

A légköbméter adatok többféle célra használhatók fel. Például:

1. Fűtési igény kiszámítása: Egy fűtőrendszer kapacitását a helyiség légköbmétere alapján határozzák meg. Minél nagyobb a légköbméter, annál nagyobb teljesítményű fűtésre lesz szükség.
2. Klímaberendezés kiválasztása: A megfelelő légkondicionáló kiválasztása szintén a légköbméter alapján történik. Egy nagyobb tér hűtésére erősebb készülékre van szükség.
3. Szellőztetőrendszer méretezése: A friss levegő biztosítása érdekében fontos, hogy a szellőztetőrendszerek megfelelő mennyiségű levegőt tudjanak cserélni az épületben. Ennek méretezéséhez ismerni kell a légköbmétert.

Az épület légköbméterének kiszámítása egy egyszerű, de nagyon hasznos módszer, amely segít a fűtés, hűtés és szellőzés megfelelő tervezésében. Mindössze néhány mérésre és egyszerű szorzásra van szükségünk ahhoz, hogy megkapjuk a helyiség vagy az épület térfogatát.

Reméljük, hogy a példák segítségével könnyebben megértitek a számítás folyamatát, és legközelebb már magabiztosan számolhatjátok ki otthonotok vagy irodátok légköbméterét.

Ha pedig a köbméter számítás más megközelítése érdekes számodra akkor egy-két korábbi cikkünket tudom ajánlani:

Térfogat számítás könnyedén: Mindennapi tippek és trükkök

Mesterien megoldva: Így számold ki a gerendák köbméterét könnyedén!

Földmennyiség számítás könnyedén: Így fedd le a területed 1 köbméterrel!

A Wiképidiáról kicsi érdekesség még…

Köszönöm a figyelmet!

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani barátaiddal vagy hozzászólásban megírni a véleményedet.

És ha szeretnél még hasonló tanácsokat olvasni, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre és Likeolj minket a Facebookon!